A vérszilva a kellemes és a hasznos találkozása.
Egyrészről a termő, tehát vérszilva fa gyönyörű — másrészről a termés, tehát a vérszilva finom.
Ráadásul mindez könnyen elérhető!
Hogyan?
- Miben más a vérszilvafa, vadszilvafa, díszszilva fa, vörös szilva fa?
- Hogyan történjen a vérszilva ültetése?
- Milyen gyorsan történik a vérszilva növekedése?
- Mikor van vérszilva virágzás?
- Miként zajlik a vérszilva metszése szakszerűen?
- Vajon a vérszilva szaporítása házilag is egyszerű?
- Miben más a vérszilva csemete gondozása?
- És mennyi a jelenlegi vérszilva ár — és a vérszilva fa ára?
Minden a vérszilváról — egyetlen helyen.

Miben más a vérszilvafa, vadszilvafa, díszszilva fa, vörös szilva fa?
A felsorolt fafajtákat gyakran keverik, mert mindegyik kapcsolódik a szilvafélékhez (Prunus nemzetséghez), de eltérő tulajdonságaik vannak.
Nézzük meg, miben különböznek:
1. Vérszilva (Prunus cerasifera ‘Nigra’)
A vérszilva egy díszfa, amelyet elsősorban esztétikai értéke, a sötétbordó, lilás-vörös levelei miatt ültetnek — tavasszal rózsaszín vagy halvány rózsaszín virágokat hoz. Emellett termése miatt is kelendő, ugyanis általában kisebb és kevésbé ízletes, mint a termesztett szilváé.
Általában a Prunus cerasifera ‘Nigra’ a hagyományos értelemben vett vérszilva, ám minden Prunus cerasifera fajtát, sőt a Prunusok közül is egyeseket vérszilvának mondunk (pl.: törpe vérszilva, azaz a Prunus cistena).
2. Díszszilva (Prunus cerasifera fajták, például ‘Pissardii’, ‘Nigra’) és vörös szilva fa
A díszszilva nem más, mint a vérszilva fajtáinak megnevezése — a vérszilvák (Prunus cerasifera) között vannak ugyanis:
- Nagyvirágú vérszilvák (Prunus cerasifera ‘Hollywood’)
- Oszlopos vérszilva (Prunus cerasifera ‘Crimson Pointe’)
- Gömb vérszilva (Prunus cerasifera ‘Woodii’)
- Törpe vérszilva (Prunus cistena)
- Cseresznyeszilva (Prunus cerasifera ‘Bialy Eugeniusz’)
A díszszilva tehát a vérszilva szinonímájaként is értelmezhető — csakúgy, mint a vörös szilva fa.
3. Vadszilva (Prunus spinosa) – Kökény
Igen, ez is a szilvafajták közé tartozik — de teljesen más, mint a vérszilva.
Ez a kökény.
Vadon nő, tüskés bokor vagy kis fa, amely sűrű bozótokat alkot. Tavasszal fehér virágokat hoz, még a levelek megjelenése előtt.
Apró, savanyú, kékes-fekete termése van, amelyet gyakran lekvárhoz vagy pálinkához használnak.
A kökény tehát nem azonos a vérszilvával! A kökény természetes élőhelyeken, például erdőszéleken és mezsgyéken fordul elő.

Vérszilva — azaz a termés
A vérszilva tehát egy díszfaként ültetett szilvafajta, amelyet főként látványos, bordó-lilás lombja és kora tavasszal nyíló rózsaszín virágai miatt kedvelnek. Emellett gyümölcse is ehető, bár nem annyira elterjedt, mint a termesztett szilvafajták. Mivel esztétikai értéke miatt ültetik, ezért a gyümölcs még zavarhatja is a kerttulajdonosokat, hiszen ha nem szüretelik le, leesik a fűben, ahol a fűnyíró vagy az akkus szegélynyíró szétfröccsenti őket, ami nagyon nehezen jön ki a ruhából.
Kisebb méretű fának vagy nagyobb bokornak számít, amely általában 4–6 méter magasra nő. Van törzses és gömbkoronájú változata is, amelyet gyakran utcai sorfaként ültetnek.
Levelei a tavasztól őszig bordó vagy sötétlila színűek, ezért egész szezonban dekoratív marad. Ősszel színe vöröses árnyalatot vehet fel. A vérszilva egyik legszebb tulajdonsága a korai rózsaszín vagy halványrózsaszín virágzata, amely március-áprilisban jelenik meg – sokszor még a levelek kihajtása előtt.

Gyümölcse kisméretű, kb. 2–3 cm átmérőjű, gömbölyű szilvát érlel. Színe vöröses-lilás vagy sötétbordó, belseje sárgás vagy pirosas lehet. Íze enyhén savanykás vagy édes, fajtától és érettségtől függően. Bár ehető, nem olyan zamatos és lédús, mint a termesztett szilvák, inkább befőttnek, lekvárnak vagy pálinkának használják.
Miért termesztik?
- Díszértéke miatt: Bordó lombja és tavasszal rózsaszín virágzása miatt kedvelt parkokban, kertekben és utcákon.
- Jól tűri a városi klímát, szárazságtűrő és ellenállóbb a betegségekkel szemben, mint sok más szilvafaj.
- Termése is hasznos, de nem gazdasági célra termesztik, inkább mellékes előnye a fának.
Vizsgáljuk meg kimondottan a vérszilva fa tulajdonságait!

Vérszilva fa —azaz a termő
A vérszilvát tehát már ismerjük — most következhet a vérszilfa fa:
- Vérszilva ültetése
- Vérszilva növekedése
- Vérszilva virágzás
- Vérszilva metszése
- Vérszilva szaporítása
… és a vérszilva csemete.
Lássuk ezeket egyesével!
Vérszilva ültetése
Mikor ültessük?
- Kora tavasz (március-április) vagy,
- Késő ősz (október-november, fagyok előtt)
A konténeres (cserepes) fák egész évben ültethetők, ha rendszeresen öntözzük őket. A szabadgyökerű példányokat csak a nyugalmi időszakban (kora tavasszal vagy ősszel) szabad ültetni.
Hogyan?
Napos vagy félárnyékos hely a legjobb számára. Jól tűri a különböző talajokat, de a jó vízelvezetésű, középkötött talajt kedveli legjobban, míg a túl agyagos, vizenyős talajt nem szereti.
Átlagosan 4–6 méter magas és hasonló szélességű lesz. Ha több fát ültetsz, legalább 3–4 méteres távolságot hagyj közöttük.
1. lépés: Gödör ásás
A gödör legyen kb. 50-60 cm mély és 60-80 cm széles. Lazítsd fel az alját, hogy a gyökerek könnyen terjedjenek.
2. lépés: Talajjavítás
Ha a talaj túl kötött, keverj hozzá komposztot vagy tőzeget. Vízelvezető rétegként az aljára tehetsz egy kevés kavicsot vagy durva homokot.
3. lépés: Fa behelyezése
A csemetét helyezd a gödörbe úgy, hogy a gyökérnyak (ahol a gyökérzet és a törzs találkozik) a talajszinttel egyvonalban legyen.
Ha szükséges, a törzset karóval támogathatod a stabilabb növekedés érdekében.
4. lépés: Föld visszatöltése és betaposása
Lazán töltsd vissza a földet, közben óvatosan tömörítsd a gyökerek körül. Ne taposd túl erősen, hogy a gyökerek levegőhöz jussanak.
5. lépés: Alapos öntözés
Ültetés után bőségesen öntözd meg (kb. 15-20 liter vízzel). Az első hetekben rendszeresen öntözd, különösen száraz időszakban.
6. lépés: Mulcsozás
A fa tövéhez tegyél mulcsot (fakéreg, komposzt, szalma), hogy megőrizze a nedvességet és gátolja a gyomokat.

Vérszilva csemete
Fiatal korban rendszeres öntözést igényel, főleg nyáron. Később szárazságtűrő, de hosszabb aszály esetén érdemes locsolni.
Ha a koronája fejletlen, kissé visszavágható az erőteljesebb növekedés érdekében.
Tavasszal komposzttal vagy szerves trágyával lehet segíteni a növekedést.
Általában ellenálló, de levéltetvek és gombás betegségek megtámadhatják. Ha szükséges, réz- vagy kénalapú permetszerrel védekezhetünk.
Vérszilva növekedése
A növekedés üteme nagyban függ a talaj minőségétől, a napfénytől és a gondozástól. Ha napos helyre ültetik, gyorsabban és erőteljesebben növekszik, míg félárnyékos területen valamivel lassabb lehet a fejlődése. A jól ápolt, megfelelően öntözött és tápanyaggal ellátott példányok dúsabb lombot növesztenek és szebben virágoznak.
De vajon a vérszilva milyen gyorsan nő optimális körülmények között?
A vérszilva (Prunus cerasifera ‘Nigra’) viszonylag gyors növekedésű díszfa, amely az első években látványosan fejlődik.
Általában évente 30-50 cm-t is nőhet, ha megfelelő körülmények között fejlődik.
Kifejlett állapotában 4-6 méter magas és hasonló szélességű lombkoronát fejleszt, így ideális választás kiskertekbe és utcai sorfaként egyaránt.
A vérszilva fiatal korban érzékenyebb a szélsőséges körülményekre, de miután jól begyökeresedett (általában az első 2-3 év alatt), szárazságtűrővé válik, és kevesebb gondozást igényel. Teljes méretét általában 10-15 év alatt éri el, de már néhány éves korában is mutatós fa lesz a kertben vagy az utcán.

Vérszilva virágzás
A virágzás általában március és április között következik be, gyakran még azelőtt, hogy a levelek teljesen kibontakoznának. A virágok aprók, 2-3 cm átmérőjűek, és színük a halvány rózsaszíntől egészen az élénkebb rózsaszín árnyalatokig terjedhet. A tömeges virágzás különösen látványos, mivel a fa szinte teljesen beborul a finom virágokkal.
A vérszilva öntermékeny, tehát nincs szüksége más fákra a beporzáshoz, de ha a közelben más szilvafélék is vannak, a rovarok – főként méhek és más beporzók – segíthetik a jobb terméskötődést. Bár díszfának ültetik, a virágzás után gyakran apró, vöröses-lilás szilvák fejlődnek, amelyek nyár végére érnek be.
A virágzás hossza időjárásfüggő. Ha a tavasz meleg és enyhe, a fa hosszabb ideig virágzik, míg hirtelen lehűlés esetén a virágzás rövidebb ideig tart. A virágokat néha a késői fagyok is károsíthatják, de mivel a vérszilva erős és ellenálló növény, évente megbízhatóan virágzik.
A tavaszi virágpompájának és sötétbordó leveleinek kombinációja miatt a vérszilva az egyik legkedveltebb díszfa parkokban, utcai sorfaként és kertekben.
Vérszilva metszése
A vérszilva kora tavasszal virágzik, ezért ha metszeni szeretnénk, érdemes megvárni a virágzás végét. A túl korai metszés csökkentheti a virágzást, mivel a rügyek még a téli időszakban kialakulnak.
Ha a fa túl sűrűn nő, ekkor lehet ritkítani az ágakat. A száraz, sérült vagy beteg ágakat bármikor eltávolíthatjuk.

Az őszi metszés nem ajánlott, mert a sebzések lassabban gyógyulnak, és a fa sebezhetőbbé válik a betegségekkel szemben.
Hogyan?
A frissen ültetett fáknál az erős, vázágakat meghagyjuk, a túl sűrű vagy rossz irányba növő hajtásokat pedig eltávolítjuk. Ha a fa törzses változat, érdemes az alsó oldalágakat lemetszeni, hogy szép koronát neveljen.
A vérszilva hajlamos a sűrűsödésre, ezért érdemes ritkítani az egymásba érő ágakat. Az elöregedett, beteg vagy sérült ágakat mindig távolítsuk el. Ha túl magasra nőtt, a tetejét is vissza lehet vágni, hogy a fa ne legyen túl terebélyes.
A gömb vérszilva törzses változatát évente formázhatjuk, hogy megőrizze szabályos alakját. Csak a kilógó, túl hosszúra nőtt ágakat vágjuk vissza enyhén.

Vérszilva szaporítása
A vérszilva szaporítása többféle módon lehetséges, de mivel ez egy nemesített fajta, a magvetés nem ajánlott, mert az utódok nem biztos, hogy megtartják az anyanövény bordó lombját és egyéb jellegzetességeit.
Ehelyett a vegetatív szaporítási módok a legmegbízhatóbbak — tehát oltással vagy dugványozással.
1. Oltás (a legmegbízhatóbb módszer)
A vérszilvát általában mirabolán szilvára (Prunus cerasifera) oltják, mert ez erős gyökérzettel rendelkezik. Az oltásra a legjobb időszak kora tavasz (március-április) vagy nyár vége (július-augusztus), amikor a fa aktívan növekszik. A beoltott növény gyorsan fejlődik, és garantáltan megőrzi a vérszilva bordó levelét és díszes megjelenését.
2. Dugványozás
A vérszilva dugványról is szaporítható, bár ez hosszabb időt vesz igénybe. Ehhez nyáron (június-július) kell kb. 15-20 cm hosszú hajtásokat levágni, az alsó leveleket eltávolítani, majd a dugvány végét gyökereztető hormonba mártani. Ezután laza földbe kell ültetni és folyamatosan nedvesen tartani. A gyökeresedés 6-8 hétig is eltarthat, és nem minden dugvány ered meg.

Vérszilva ár — és vérszilva fa ára
A vérszilva ára több szempontból is érdekes lehet.
Az alábbiakban lássuk:
- vérszilva ár (termés, tehát a gyümölcs),
- vérszilva fa csemete ára (termő, de az olcsóbb változat),
- kifejlett vérszilva fa ára (termő, de a drágább változat).
Lássuk őket egyesével!
Vérszilva ár
A vérszilva (Prunus cerasifera ‘Nigra’) termései általában nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, mivel a fát elsősorban díszítő értéke miatt ültetik. A termések kisméretűek, ízük enyhén savanykás vagy édes, és bár ehetők, nem olyan népszerűek, mint a hagyományos szilvafajták.
Ezért a vérszilva gyümölcse ritkán kapható a piacokon vagy boltokban, az ára egy-két ezer forint körül alakul kilónként.
Vérszilva fa csemete ára
A vérszilva fa csemete ára több tényezőtől függ, például a növény méretétől, korától és attól, hogy konténeres vagy szabadgyökerű változatban vásároljuk meg.
Általában a fiatal, kisebb (40-60 cm-es) csemeték ára 4.000–8.000 Ft között mozog. A nagyobb (80-150 cm-es) konténeres példányok ára már 10.000–20.000 Ft is lehet, különösen, ha törzses vagy előnevelt formáról van szó.
A szabadgyökerű vérszilva olcsóbb lehet, de csak ősszel és kora tavasszal ültethető, míg a konténeres változat egész évben ültethető, és gyorsabban megered.

Kifejlett vérszilva fa ára
A nagyobb, idősebb vérszilva fák ára jelentősen magasabb lehet, mivel ezek már előnevelt, fejlettebb példányok, amelyek gyorsabban elérik végleges méretüket, és azonnal díszítő értékkel bírnak.
A 2-3 méteres fák ára általában 30.000–50.000 Ft között mozog, de akár ennél is drágább lehet, ha különleges módon nevelt, például gömb koronájú törzses változat. Ezeket gyakran utcai sorfaként vagy parkokba ültetik, mivel azonnal látványos megjelenést biztosítanak.
Ha a fa már idősebb, akár 4-5 méteres, az ára elérheti a 60.000–100.000 Ft-ot, főleg ha teljesen kifejlett, formára metszett példányról van szó. Az ilyen méretű fák már nagyobb gyökérzettel rendelkeznek, így speciális szállítást és ültetést igényelnek.
A nagyobb vérszilva fák előnye, hogy azonnali árnyékot és esztétikai hatást biztosítanak, míg egy kisebb csemetének több évre van szüksége, hogy hasonló méretet elérjen. Azonban az idősebb fák ültetése nagyobb gondosságot, erős rögzítést és rendszeres öntözést igényel az első időszakban, hogy megfelelően begyökeresedjenek.

Ha tetszett a cikk, még több ilyen a Biotouch-on!